2.rész

Laura szemszöge:

-Sajnálom de nem állhatsz rá mer nehezen fog gyogyulni! mondta a doki
-Ez nem lehet,nekem dolgoznom , elkell tartanom a családom! mondtam
-Kérlek, bocsáss meg nekem ! kért bocsánatot Justin
-Irok fel gyógyszereket amivel csallapitsuk a lábfájásod!
-Szegények vagyunk nem tudom kiváltani! mondtam
- Majd én segitek nektek , kiváltom neked ! mondta Justin
- Most hogy menjek haza ilyen lábbal? kérdeztem Justint

 -Majd én haza viszlek! ajánlotta fel
-És mit fog majd szolni a barátnőd ha velem lát meg?
-Majd elmagyarázom neki ,hogy mi történt!


2 hónappal később:

Már meg gyogyult a lábam és Justinnal mindennap beszélünk, barátok lettünk! És szerintem én már többet érzek iránta mint barátság. De ezt nem tudhatja meg..
Most éppen dolgozok virágot árulok... hirtelen jött egy kocsi oda néztem Justin volt
-Te meg mit keresel itt? kérdeztem
-Gyere, meghivlak fagyizni! mosolyogva mondta
-De, dolgoznom kell...
-Gyere mááááááááááár, léccy... kiskutya szemekkel nézett aminek nem tudtam ellenállni
-Ok... menjünk.- mondtam
Beszálltam a kocsijába és elindultunk.
Ő vattacukrosat,vaniliás,és sárgadinnyés izü fagyit evett.
Én pedig puncs-mazsolásat, vanilia és hupikéktörpikéset ettem.
Leültünk beszélgetni.
-Laura mondanom kell valamit! mondta
-Hallgatlak... - mondtam ijedten
-Szerelmes lettem beléd...